Történt velem, egy munkabaleset, amit a munkáltatóm mereven elutasított elismerni. Kórházba kerültem, műtét, lábadozás, és teljes anyagi kiszolgáltatottság. A lányom tartott el, és tart el azóta is.
Mikor kiderült számomra, hogy eszében sincs a munkáltatómnak elismerni a baleset tényét, mi több, a táppénzes papírjaimat sem továbbítja, mérgemben elmentem a munkaügyi felügyelőségre.
ott egy hölgy fogadott, és nagyon bátorított, hogy tegyek bejelentést, és őszintén mondjak el mindent, majd ő...megmutatja, mert jól ismeri ezeket a bőrnyakú, és szemét munkáltatókat akik ki akarják zsigerelni a munkásaikat.
Valóban őszinte voltam. Minden elmondtam! Hogy nem kaptam szabadságot, hogy 14 órákat dolgoztam, hogy ha belázasodtam akkor is munkára kötelezett, mert nem jelentettem be 3 nappal előbb. Elmondtam azt is, hogy küretem volt pénteken (lefogta a fizetésemből azt a napot) és hétfőn, munkába állított, és nem értette, mitől vagyok dühös. Elmondtam, hogy a jelenléti ívet hamisítanom kellett, hogy a földön heverő vezetékek közt dolgoztam elektromos kemencék között.
Azt is elmondtam, hogy a balesetet nem ismeri el, nem áll velem szóba. "fel volt a hölgy háborodva"
Ott derült ki, hogy a munkáltatóm visszamenőleg kijelentett.
Totál bekattantam...és vártam! Egy hónap, kettő, semmi. nem tudtam türelmes lenni, hiszem a túlélésem volt a tét. Telefonáltam...mirte már egészen más hangnemben beszélt velem a kormánytisztviselő nő. Kissé flegma volt hang...idézem.
sajnálom hölgyem, de a munkáltatója igazolta, hogy a vélt baleset előtt 3 nappal szó nélkül lelépett, és ő ezt felmondási levéllel bizonyította. ????
Ordítva követeltem a szembesítést. Erőszakos lehettem, mert hozzájárult. Én 5 tanut vittem...akiket meg sem hallgatott a felügyelőnő...de hamar kiderült, hogy az a bizonyos felmondási levél 4 hónappal a baleset előtt íródott, egy másik balesetből kifolyólag.
Jegyzőkönyv nem született. tanukat nem hallgatta ki hivatalosan, és utunkra bocsátott, miközben hallottuk, hogy a munkáltatómnak mondta, hogy fáradjon be jegyzőkönyv módosításra.
És én vártam....! Semmi nem történt. Elvesztettem a türelmemet és egy segítőkész ügyvédhez fordultam. Mondanom sem kell, hogy pénzem az nincsen.....
Bíróságra kerültünk, mert a munkáltatóm továbbra sem állt szóba velem (velünk)
Első tárgyalás, ahol kiderült, hogy a munkaügyi felügyelő elfogadta bizonyítéknak a 4 hónappal korábbi felmondó levelemet, és a panaszomat adacta tette. A bírónő meg is kérdezte a munkáltatómat, hogy ezt ugye nem veszi komolyan?
Nem tudtam mire vélni...történt, hogy a munkahelyem felé volt dolgom
(bírói úton vissza vagyok helyezve) És találkoztam valakivel azki oszlopos tanuja a velem történtek igazának.
A Munkáltatóm tudomására jutott, hogy ott vagyok az üzletházban, és ordítva (telefonon) azt az utasítást adta az utódomnak, hogy , perc alatt takarítson el.
Ezután én nagyon átgondoltam az egészet, és nem hagyott nyugodni, hogy mi a fene miatt döntött a munkaügyi felügyelő az én igazam ellen? Hiszen tanu volt, jegyzőkönyvön kívül meg is hallgatta őket...és mégis...
Nos, megszállta az ihlet, és felrongyoltam a nagy közösségi portálra, ahol elhűlve láttam, a munkaügyi felügyelő, illetve a munkáltatóm barát listáját. ott vannak egymásnak....
Na!! Most tettem fel a címben leírt kérdést!
lehet találgatni mi történt......
