HTML

Munkavédelem?

Történt velem, egy munkabaleset, amit a munkáltatóm mereven elutasított elismerni. Kórházba kerültem, műtét, lábadozás, és teljes anyagi kiszolgáltatottság. A lányom tartott el, és tart el azóta is. Mikor kiderült számomra, hogy eszében sincs a munkáltatómnak elismerni a baleset tényét, mi több, a táppénzes papírjaimat sem továbbítja, mérgemben elmentem a munkaügyi felügyelőségre. ott egy hölgy fogadott, és nagyon bátorított, hogy tegyek bejelentést, és őszintén mondjak el mindent, majd ő...megmutatja, mert jól ismeri ezeket a bőrnyakú, és szemét munkáltatókat akik ki akarják zsigerelni a munkásaikat. Valóban őszinte voltam. Minden elmondtam! Hogy nem kaptam szabadságot, hogy 14 órákat dolgoztam, hogy ha belázasodtam akkor is munkára kötelezett, mert nem jelentettem be 3 nappal előbb. Elmondtam azt is, hogy küretem volt pénteken (lefogta a fizetésemből azt a napot) és hétfőn, munkába állított, és nem értette, mitől vagyok dühös. Elmondtam, hogy a jelenléti ívet hamisítanom kellett, hogy a földön heverő vezetékek közt dolgoztam elektromos kemencék között. Azt is elmondtam, hogy a balesetet nem ismeri el, nem áll velem szóba. "fel volt a hölgy háborodva" Ott derült ki, hogy a munkáltatóm visszamenőleg kijelentett. Totál bekattantam...és vártam! Egy hónap, kettő, semmi. nem tudtam türelmes lenni, hiszem a túlélésem volt a tét. Telefonáltam...mirte már egészen más hangnemben beszélt velem a kormánytisztviselő nő. Kissé flegma volt hang...idézem. sajnálom hölgyem, de a munkáltatója igazolta, hogy a vélt baleset előtt 3 nappal szó nélkül lelépett, és ő ezt felmondási levéllel bizonyította. ???? Ordítva követeltem a szembesítést. Erőszakos lehettem, mert hozzájárult. Én 5 tanut vittem...akiket meg sem hallgatott a felügyelőnő...de hamar kiderült, hogy az a bizonyos felmondási levél 4 hónappal a baleset előtt íródott, egy másik balesetből kifolyólag. Jegyzőkönyv nem született. tanukat nem hallgatta ki hivatalosan, és utunkra bocsátott, miközben hallottuk, hogy a munkáltatómnak mondta, hogy fáradjon be jegyzőkönyv módosításra. És én vártam....! Semmi nem történt. Elvesztettem a türelmemet és egy segítőkész ügyvédhez fordultam. Mondanom sem kell, hogy pénzem az nincsen..... Bíróságra kerültünk, mert a munkáltatóm továbbra sem állt szóba velem (velünk) Első tárgyalás, ahol kiderült, hogy a munkaügyi felügyelő elfogadta bizonyítéknak a 4 hónappal korábbi felmondó levelemet, és a panaszomat adacta tette. A bírónő meg is kérdezte a munkáltatómat, hogy ezt ugye nem veszi komolyan? Nem tudtam mire vélni...történt, hogy a munkahelyem felé volt dolgom (bírói úton vissza vagyok helyezve) És találkoztam valakivel azki oszlopos tanuja a velem történtek igazának. A Munkáltatóm tudomására jutott, hogy ott vagyok az üzletházban, és ordítva (telefonon) azt az utasítást adta az utódomnak, hogy , perc alatt takarítson el. Ezután én nagyon átgondoltam az egészet, és nem hagyott nyugodni, hogy mi a fene miatt döntött a munkaügyi felügyelő az én igazam ellen? Hiszen tanu volt, jegyzőkönyvön kívül meg is hallgatta őket...és mégis... Nos, megszállta az ihlet, és felrongyoltam a nagy közösségi portálra, ahol elhűlve láttam, a munkaügyi felügyelő, illetve a munkáltatóm barát listáját. ott vannak egymásnak.... Na!! Most tettem fel a címben leírt kérdést! lehet találgatni mi történt......

Friss topikok

Linkblog

Demográfia

2011.06.25. 10:07 Debra01

Már a vízcsapból is folyik. Fogyunk, nem lesz senki aki eltartsa a nyugdíjasokat. Jó duma. A mostani nyugdíjasok tartották el, az akkoriakat, és a gyerekeket is. Akik most mennének el..pihenni, dögöljenek meg. Teher az állam vállán. Aki pedig gondoskodna magáról, annak a megtakarításait ellopta az állam.

 

De térjünk vissza erre a demográfiára. Ha ma lennék abban a korban, hogy gyermeket kéne vállaljak,...hát beintenék.

Először is: Azt látnám, hogy ha megpróbálnék terhes lenni, úgy kivágna a munkáltatóm az állásomból, mint a huzat. Teher a terhes, és kisgyerekes anyuka. Ha mégis van gyerek, és van gyes, meg családi pótlék...na némi adókedvezmény is (többnyire apukának). Ha minden optimális talán van bölcsi a gyereknek megfizethető áron. Akkor talán (!) van munka. Így ketyeghet a nyugdíj alapba fizetendő pénz, ami bizony inflálódik, és egyáltalán nem biztos, hogy valaha is kapható belőle valami.

Rosszabb forgatókönyv esetén...anyuci otthon gyereknevel háztartást vezet, és telik az idő, ami szerint az államnak nem hoz pénzt, nincs nyugdíjalap befizetés, így a jövendőt tekintve, anyuci nyugdíj reménye alaposan megcsappan. (csak még nem tudja) Menne dolgozni. A szaktudása megkopott..oda lehet neki vágni, hogy a gyes alatt tanulhatott volna...és senki nem veszi tudomásul, hogy a gyereknevelés 24 órás szolgálat...apuci kényeztetése szintén. Mondjuk...a gyerek felnőtt annyira már, hogy mégis munkába tud állni valahol...tapasztalat híján kevesebb bér..., vagy részmunkaidő...stb. Újra csak kisebb nyugdíj alap. Eltelik az a 40 év, kiderül, hogy nem 40 az a 40, mert kivesznek belőle ezt-azt...és, mire a nő nyugdíjba mehet, már majdhogy nem időhátrányban van a férfiakkal szemben. Természetesen jóval alacsonyabb nyugdíjjal. Férj vagy megszökik, vagy meghal...(kétesélyes). A nő egyedül marad a szánalmas kegydíjával....Örüljön, hogy kap valamit, és nem lövik a Dunába, mert ha így haladunk, a felesleges, és teherré vált emberek likvidálását is törvénybe iktathatják.

Tehát...ha ma fiatal lennék, eszembe sem jutna a reprodukció.

 

De azon már gondolkodom, hogy likvidálom magamat, mert az legalább gyors!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bizhatunk-egykormanyhivatalnokban.blog.hu/api/trackback/id/tr693013100

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása